Az olvasás egy remek hobbi, kikapcsolódás, annak aki szereti. Magam részéről szerencsés vagyok, mert már egészen kicsi korom óta tudok és szeretek olvasni. Egy jó könyv elvihet olyan helyekre, helyzetekbe, amiket nem tudsz vagy nem is akarsz átélni, mutathat olyan dolgokat, amit érdemes megtapasztalni. Viszont időt kell szánni a kalandokra. Az átlagosnál jóval gyorsabban olvastam mindig, de ettől még egy nap ugyanúgy 24 óra - és abból sokszor nem sok marad ilyesmire.

Éppen ezért alaposan meg kell válogatni, mit olvas az ember. Nem szeretem az olyan könyveket, amik pazarlóan bánnak az időmmel, ha ezt céltalanul teszik. Stephen King néha húzogatja ezt a fonalat, a legtöbb regénye estében az összkép bőven megéri. Mondhatok pár példát, de előbb ellenpéldát hoznék.

A napokban kezdtem bele Orwell egy kevésbé ismert művébe: Légszomj Jó véleményeket olvastam róla és a másik két ismert könyve is nagyon megfogott, így adtam neki egy esélyt. De csalódnom kellett. A "főhős" egy ötven közeli papucsférj, akinek a legnagyobb gondja az, mit kezdjen a családja elől eltitkolt 17 fonttal - (1940-es évek, Anglia) - de emellett az életét mutatja be, ami rémesen unalmas.

És itt jön az a képbe, mire gondolok pazarlás alatt. Egy könyvnek lehet hasonló főhőse, környezete - de szóljon valamiről. Vessen fel egy érdekes kérdést, járjon körbe egy morális, érzelmi, társadalmi problémát, gondolkoztasson el, tanítson valamit, vagy legalább szórakoztasson. Nem baj ha unalmas a "setting", de érje meg a befektetett idő. Van olyan könyv, ami valóban csak az utóbbi kategóriába esik - csak szórakoztat - de azoktól sokkal többet nem vár el az ember. Amire viszont azt mondják, hogy klasszikus, abban igen is legyen érték, vagy legalább ne légkalapáccsal kelljen kitúrni a hegy legaljáról az egy szem félrdágakövet. Orwelltől például Állatfarm, vagy az 1984 sem egy pörgős, izgalmas darab - de tagadhatatlan a mondanivalója, az egész regény élménye!

Sorolhatnék még olyan könyveket, amiket az elolvasásra érdemes kategóriába tennék, de ez már erősen szubjektív lista. Asimov mester sci-fi regényei - főleg a Robot széria - például nekem a kedvenceim, de megértem azt, akinek nem. Harry Potter sorozatot vagy egy tucatszor olvastam és bár a filmek és a túlzott hype nagyon sokat rontottak rajta, szerintem kötelező darab. A Gyűrűk Ura kicsit a pazarlóbb kategória. Bár Gönz Árpi bácsi nagyon szép munkát végzett a fordítással, érezhető, hogy Tolkien elsődleges célja nem a szórakoztatás, elgondolkodtatás volt, inkább egy nagy mesét írt a nyelvészeti kutatásaihoz - és közben kitalálta a teljes tünde nyelvet :)

Nem folytatom, mert az elmúlt majdnem 25+ év alatt mind a kettőre találtam példát. A lényeg az, hogy olvasni jó, de az időnyújtót még nem találták fel - kevés az a 24 óra.