Pár hete volt alkalmam kipróbálni a legújabb Harry Potter játékot - köszi Viktor. Most arról írok pár sort. Hogwarts - Legacy

Elsőre egy gyermeteg vicc, de csak felnőtteknek: Harry Potter és a pálcák cseréje :D

Amikor a legutóbbi edzőtábor miatt fent töltöttem egy estét tesónál Pesten, a lakótársa Viktor kölcsönadta a ps5 konzolját kicsit garázdálkodni. Rajta volt a legújabb Potter játék, így gondoltam adok neki egy esélyt. Jelenleg időm nem lenne vele játszani, nomeg 60+ eurót kiadni rá is elég túlzás. 4-5 év múlva majd, egy leárazásban, esetleg.

Amiket előtte olvastam/láttam kritikák inkább a pozitív irányba mutattak, főleg, ha rajongója vagy a témának. Részemről ez abszolút meg van, legalábbis a könyvek irányából. Azóta olvasom őket, mióta megjelentek, annak idején rengetegszer - de azóta is évente kézbeveszem a szériát. A filmek kicsit más tészta sajnos  - az első néhány még egész nézhető, de hamar átcsap trehány minőségbe. Arról már nem is szólva, hogy egy idő után olyan lazán kezeli az alapanyagot, hogy az botrány. Aztán csodálkoznak, hogy lehúzzák a filmeket a hülyeségeik miatt. Pedig a könyben minden passzolt, csak úgy kellett volna hagyni...

De beszéljünk a játékról. Először is a látvány ps5ön igen szép. Minden olyan effekt és látványelem megvan, amivel manapság meg akarják fogni a játékost. Oké, mondjuk belém kár, innen indultam: HP 1 játék képek De tényleg szép, a rövid próba alatt akadást sem tapasztaltam, pedig volt víz tükröződés, köd, sok-sok növény és törmelék darab.

A sztoriba nem megyek bele, nem volt rá idő, hogy kibontakozzon - de valami ősi dolog nyomába kell eredni. Az idővonal a könyvek előtt jár jóval, a múltban kell pálcát lengetni. Mindezt teljesen új szereplőkkel, a helyszínek lesznek ismerősek.

Ami viszont hiányzott, az a zene. Pontosabban az a zene! Ha semmi mást nem ismernek el a hardcore rajongók a filmek pozitívumaiként, a zenét még ők sem tagadják. John Williams a legnagyobb klasszikusok közé helyezte el, múlhatatlanul. És itt az első 1-2 óra alatt egy hanggal sem találkoztam! Így viszont az atmoszféra felemás lett.

A másik negatívum viszont erősen az én hibám. Konzolos iraányítás+3D játék terén halál amatőr vagyok. A karakter mozgatása+célzás+kamerakezelés+kitérés+varázslás kombóhoz egyszerűen kevés a 0 játékórám. Éppen ezért az immerzió egy része biztos elpárolgott, mert azzal küzdöttem, hogy mi a faszt is kéne éppen látnom, merről is nézzem a dolgokat. Főleg az első, tömeges lovagipáncélszobor támadásnál.

Itt mindent egyszerre kellett volna csinálni: látni mi merre van, futni körbe, kitérni, visszatámadni - szerintem vagy 15ször próbáltam újra. És nem azért, mert olyan nehéz játék lenne, csak egyszerűen nincs meg készségszinten a dolog - és elég ujjam sem volt mindenhez.

Valószínűleg pc-n ez sokkal könnyebben menne, ahhoz szoktam az elmúlt kb 25 évben. Persze, anno amikor ott kezdtük el a billenytűzetről az egeres wasd mozgást az is nagyon nehéz volt. De valahogy könnyebben ment - biztosan mert ráértünk. A SoldierOfFortune 2 demó volt a tesztalany, nagyjából mai napig fejből megy az a pálya.

Vissza HP játékra: a konzolos verziót magam részére nem tudom ajánlani, de ha meg van neked az irányítás, akkor már igen. A hangulat később biztosan előjön, a sztori ígéretes - csak a zenét tegyék be egy patch keretében és meg is oldódik a bevonódás.

Szóval kb 5 év múlva, ha lesz egy jobb steamsale, lehet hogy 8-10 eurót és azt a 20-30 órát rászánom majd a dologra. A Fallout, Bioshock és a Witcher is megérte az érlelést. Az idő majd eldöti, ez megéri-e.